Az aki szép…

Ha a Tindert eddig felületesnek érezted, akkor van egy rossz hírem: nemrégiben ledobták az atombombát és nyitottak egy társkeresőt, ahova csak szép emberek kerülhetnek be. Hogy ez mit takar? A jó fene se tudja, komolyan. 

A szepvagy.hu oldalon (persze, ez nem a reklám helye) a már bejutott szép emberek állítólag megszavazzák, hogy szépnek találnak-e egy-egy új jelentkezőt és ha megfelelő pontszámot kapott az illető, már vonulhat is be a szépséges szépek csarnokába, hogy lehetőleg egy hasonlóan szép ember legyen a párja. Vagy hasonlóan szép barátokat találjon. Értitek, az Instagramra kellenek a lájkok, azt meg az egyszerű halandó barátokkal kevésbé lehet szerezni… 

Unottan meredtem ki a villamos ablakán, mikor először megláttam a plakátot. Első reakcióként elfogott a méla undor, de kíváncsi emberként annyi kérdés ugrott be hirtelen. Miért van 2019-ben erre szükség? Befuccsolt a Puncs és kellett egy másik hely, ahova a cicababák átköltözhetnek, vagy mi? De talán a legfontosabb: mi alapján mérik a szépséget? Na nem azért, mert be akarnék kerülni, csak egyszerűen érdekel, hogy mi a mérce? Mihalik Enikő vagy Quasimodo?

Jó, persze, ne legyünk álszentek. Az insta-csajok korában nem nehéz kitalálni, hogy kik és pontosan milyen paraméterekkel fordulhatnak meg ezen az oldalon. Elég  Attól, hogy hat kiló sminkben, jó fényviszonyok mellett sikerült egy bomba szelfit lőni, még lehetek a Loch Ness-i szörny, amikor reggel felkelek. Márpedig Charlie is megmondta már, hogy az aki szép, az reggel is szép. Jut eszembe, Charlie, neked milyen szempontok alapján szép valaki, beszélgessünk már erről is el…

Ha bizony nem szavazzák meg a tagságodat a “szép emberek”, akkor pedig egy ilyen levelet kapsz ajándékba, melyet egy kedves ismerősöm (aki egyébként egy gyönyörű, csak nem ribancos lány) kapott: “Kedves XY! Sajnálattal értesítünk, hogy a szavazás befejeződött, és a többiek úgy döntöttek, hogy nem vagy ELÉG SZÉP ahhoz, hogy a közösség tagja legyél. Kérjük, próbálkozz máshol a párkereséssel!” – szerintem már a levél stílusa is beszédes a tagokkal kapcsolatban. 

Nehéz bármit is mondani erre, főleg egy olyan társadalomban, ahol egyre nő a szorongással küzdő emberek száma. Mennyien küzdenek önbizalom problémákkal, és hányan külső megerősítésekből “nyerik” átmenetileg az önbizalmukat. Mert sajnos, sokan vannak azok, akik lájkokban és a képeik alatt hagyott “jaj de szép vagy” kommentekben mérik a saját  magukat jó nőnek vagy pasinak, Tényleg szüksége van még egy ilyen lájkvadász közösségre? 

2019-ben még mindig ott tartunk, hogy külső tulajdonságok alapján elbírálunk és kirekesztünk másokat? 

Persze, most biztos van, aki azt mondja, hogy csak fanyalgok, mert én úgysem kerülnék be az oldalra. Igazad van, nem kerülnék be az oldalra, mert nem is akarnék ilyen felszínes kritérium alapján párt keresni magamnak. (Bár van egy teszt, amit meg fogok csinálni, csakhogy bizonyíthassam az igazamat, de erről majd később) Vegyük újra: társkeresőről van szó. Akárki is (lesz) a társam, egészen biztos, hogy nem a kocka hasa vagy a széles vállai fognak dönteni abban, hogy szeretem-e vagy sem.

Főleg, ha belegondolunk, hogy mindenki megöregszik egyszer és bizony, 70 évesen már nem az fog számítani, hogy hány lájkot kaptunk a közös képeinkre, hanem hogy együtt, csak mi ketten milyen életet éltünk. Mennyire szeretett? Mennyire becsült? Mennyire állt mellettem a nehéz pillanatokban? Na, ugye, hogy ezek után teljesen mindegy, hogy mennyire volt szép…